Várpalotai Közüzemi Kft. portál - "Komposztáljunk otthon" pályázat
Vakok és gyengánlátók számára

Komposztálásról

Mi a komposzt?

Komposzt az a morzsalékos, sötétbarna színű, földszerű, magas szervesanyag tartalmú anyag, amely szerves hulladékból, maradványokból elsősorban mikroorganizmusok tevékenységének hatására jön létre megfelelő oxigén- és nedvességtartalom mellett. Talajjavításra, tápanyag utánpótlásra vagy talajként cserépben, ültető edényekben és kertben közvetlenül felhasználható.

Milyen előnyökkel jár a komposztálás?

1. Kevesebb lesz a szemét
2. A talaj minőségét a komposzttal nagyon jól lehet javítani.
3. Fokozza a talaj biológiai aktivitását.
   • Javul a talaj víz-, hő és levegőgazdálkodása.
   • A talaj tápanyagtároló képessége növekszik.
   • A komposztokban található hormonhatású anyagok serkentik a növényi növekedést.
   • Nagyobb lesz a növények ellenálló képessége a kórokozókkal és a kártevőkkel szemben.
   • Talajszerkezet stabilitása nő, csökken a porosodás és az erózió veszélye.
   • Tápanyag visszapótlásra, trágyázásra szintén kiválóan alkalmas.
   • Lassú a tápanyag-feltáródás, kicsi a kimosódás veszélye.
4. Nem kell elégetni a feleslegessé vált ágakat, nyesedékeket, ezzel a levegőt se szennyezzük.

Mi kerülhet a komposztba?

Minden növényi eredetű háztartási hulladék komposztálható:

1. zöldség- és gyümölcsmaradék, hervadt virág
2. ételmaradék (ne a halom tetejére helyezzük, mert az vonzza a bogarakat, a rothasztó baktériumok miatt kellemetlen szagot áraszthat)
3. kávézacc, kiforrázott tealevelek, fehérítetlen papír filter
4. apróra tört tojáshéj (meszes talajon ne nagy mennyiségben)
5. papír- toájsdoboz (apróra feldarabolva), papír zsebkendő, könnyen foszló papír törlőkendő
6. növényevő állatok ürüléke a forgácsalommal együtt, kutyagumi
7. fahamu

Kerti hulladék

1. lehullott levelek
2. aprított nyesedék, elvirágzott növények
3. kaszálék (ha túl nedves, kellemetlen szagok kíséretében rothadásnak indulhat, így célszerű néhány napos szárítás után komposztálni

Mi nem kerülhet a komposztba?

1. üveg, műanyag, fém
2. fertőzött, beteg növényi maradék
3. kemény, viaszos levél (fagyal, fenyő)
4. indás, vagy futónövények szára
5. burgonyaszár (gumó és szárrothadás)
6. egész kenyér
7. tarack (továbbszaporodása miatt)
8. falevelek közül a platán, tölgy- és jegenye (nehezen bomlanak le és a bomlás során mérgező anyagok kerülhetnek a komposztba)

Hogyan komposztáljunk?

1. Alulra laza szálas hulladékot tegyünk, erre kb. 20 cm vastag szerves anyag réteget (felváltva rétegezzük a zöld és barna hulladékokat). A legkedvezőbb keverési arány: háztartási hulladék: ~60%, kerti hulladék ~40%. Szórjunk rá néhány lapát földet, majd újra rétegezzük rá a szerves anyagokat. Kerti földet és korábbi, kész komposztot is rétegezhetünk hozzá vékonyan. Minden réteget öntözzünk be kissé, csak annyira, hogy éppen nedves legyen.
2. Az aprított, kevert szerves hulladékot így rétegezzük a komposztra, amíg el nem éri az 1 m-es magasságot. Ez a méret a legalkalmasabb a komposztálásra. Ez után lezárjuk.
3. A lezáráshoz néhány cm vastag földet, száraz füvet vagy lombot használunk. Időnként meg kell locsolnunk, hogy ne száradjon ki.
4. Az anyagok összekeverése után 4-5 nap múlva hirtelen megemelkedik a hőmérséklet. A komposztláda megtelése után 5-6 hétig ne nyúljunk hozzá, mert ebben a fázisban lesz a legmelegebb, ekkor indul be a bomlási folyamat.
5. A lebomlás érdekében 1-2 hónap múlva érdemes villával átforgatni a készülő komposztot, hogy a kívül elhelyezkedő anyagok középre kerüljenek, itt a meleg hatására felgyorsul a komposztálódásuk.
6. A hulladék összetételétől függően 3-4 hónap után talajjavításra alkalmas anyagot nyerhetünk, 6-8 hónap után pedig közvetlenül talajként felhasználható, érett komposztot állíthatunk elő.

Aprítás

A komposztálandó hulladékot 5 cm-nél nem nagyobb darabokra kell aprítani. Az apróra összevágott ágakat (aprítógép, metszőolló, ásó segítségével) mulcsozásra is felhasználhatjuk, azaz közvetlenül a kerti ágyásokra is teríthetjük. A mulcsozás segítségével a talaj kevésbé szárad ki, ritkábban kell öntözni, javul a talaj szerkezete.

Forgatás

1. Az első átforgatás után már nem szabad friss anyagot a komposzthoz adni.
2. Átforgatáskor a nedvességet folyamatosan ellenőrizzük, ha kell nedvesítjük, ha kell nedves száraz anyaggal keverjük össze.
3. Az új prizmát mindig a lehető leglazábban rakjuk össze.
4. Az átforgatás során a kialakult rétegeket össze kell keverni.

Mikor van készen a komposzt?

A zárt komposzt edényzetben min. 8 hónap után várható, hogy megérik a komposzt. Ha az anyag minden része apró szerkezetűvé (5 cm-nél kisebbé) alakult át, laza föld szerkezetű és finom, erdőtalajra emlékeztető illata van, akkor elkészült a komposzt.
Az érettség mértékét zsázsa teszttel ellenőrizhetjük: Zsázsa maggal behintjük az általunk érettnek élt komposzthalmot, ha a zsázsa egy hét múlva kikel és a növénykék egészségesek, biztosak lehetünk abban, hogy a komposztunk megfelelően érett. Ha a levélkék széle száradt, égett vagy a csírázás egyenetlen, akkor még folytatni kell a komposztálást.

Vissza a Várpalotai Közüzem honlapjára